Az angol királyi udvartól a plázákig színesben is férfiasan
A fekete, fehér, barna, kék és szürke árnyalatok stabilan tartják magukat a férfidivatban, sőt, ezeket nevezzük klasszikus, domináns és férfias színeknek. A történelem szerencsére felfrissíti az emlékezetünket. A reneszánsz, a barokk, a rokokó a színek kavalkádjával csábított férfit és nőt egyaránt. Persze a viselet színe nem pusztán az ízléstől függött, ahogy ma öltözködünk. Valójában szigorú törvények szabályozták, hogy milyen színeket viselhetnek az emberek.
A nemek színszimbolikája
Ami ma a lányos rózsaszín és a fiús kék, az régen pont fordítva volt. A rózsaszín volt a fiúk színe, a kék a lányoké.
Ennek magyarázata egyszerű:
- A vöröst dinamikus, domináns, férfias színnek tartották, a gyermekeket pedig a felnőttek kicsinyített másainak.
- A kisfiúkat a vörös fehérrel kevert, halvány változatába, azaz rózsaszínbe, vagy rózsaszínnel megkülönböztetett ruhába öltöztették, míg a lányokat a szűziességet, tisztaságot jelképező világoskékbe.
Ez a szokás egészen az 1920-as évekig tartotta magát, ekkor azonban a technológiai újításnak számító, keverhető ruhafestékeknek köszönhetően a magentát fehérrel keverték, és így a rózsaszínnek egy merészebb és élénkebb változatát hozták létre.
Ez kedvezett a divattervezőknek és a nagyáruházaknak is, a rózsaszín a nemeket megkülönböztető funkcióval is rendelkező lányos és nőies szín, egyben divatszín is lett.
A színes öltözék rangot sejtetett, az életkor pozíciót
Valerie Steel amerikai divattörténész szerint a rózsaszínt kifejezetten férfias, sőt harcias színnek tartották például a középkor egyik divatdiktátorának számító Tudor Henrik udvarában. A vörös szalonképesebb, kevésbé kihívó változataként hordták a férfiak. Ugyanígy az uralkodói aranyat a sárgával helyettesítették, a bíbort pedig lilával. Minél színesebb volt a ruházat, annál magasabb társadalmi és gazdasági státusszal rendelkezett a férfi, aki hordta.
A ma klasszikusan férfiasnak számító színeket bizony a kevésbé tehetősek viselték, mert:
- Ezeket könnyű és olcsó volt előállítani.
- A kelmék színezése ugyanis hosszadalmas és drága folyamat volt, amit csak azok tudtak megfizetni, akiknek vastagabban tömött bugyelláris fityegett a derekukon.
- Egyes színeket kizárólag az arisztokrácia, az uralkodók, valamint az egyház képviselői hordhattak.
- Ilyen volt például a bíbor, a vörös, és az arany.
A férfiasság attribútumai
Nemcsak a színes öltözék tett valakit férfiassá, de a házasság, a gyermekek száma, az érett életkor és a tekintélyes haskörfogat is. Utóbbi főleg, hiszen arra engedett következtetni, hogy az illető olyan jól sáfárkodik a pénzével, vagy elég gazdag ahhoz, hogy naponta többször is jóllakjon.
Modern idők, klasszikus szabás, immár színesben is
A fekete-fehér egyeduralmát a modern időkben megtörő első színes inget a Brooks Brothers tervezte az 1900-as évek elején. A rózsaszín inggel eredetileg a diáklányokat célozták meg, ám legnagyobb elképedésükre az Borostyán Liga (eredetileg a nyolc amerikai magánegyetem sportszövetsége) egyetemistáinak körében elképesztően népszerűvé vált.
A Harvard, a Yale, a Princeton és a többi elit intézmény diákjai húzták magukra a rózsaszín inget golfozáshoz, vitorlázáshoz, vagy lovaspólóhoz, és ezzel letették a klasszikus színeket a divatszínekkel elegyítő, ám letisztult, férfias, a brit-amerikai felső tízezer viseletének szabásvonalát követő Ivy League stílus alapjait. A kábelkötött póló, az Oxford-ing, a tweed sportzakó, és a brouge csizma is ekkor lett divat, státuszukat azóta is őrzik.
Preppy - fiatalos, vagány, mégis férfias és... ma már színes is
Az Ivy League-t tartják a preppy elődjének, melyben az eredeti földszínek mellett ma már határozott kiállás tapasztalható az élénkebb árnyalatok mellett. A zakók, sőt öltönyök zöld, kék, lila, és lazac színben pompáznak, a hagyományos tweed zakóhoz rózsaszín chino shortot, a sárga, galléros pulóverhez piros hosszúnadrágot lehet látni a kifutókon.
A jelenkor divatja rengeteget profitál a preppyből. A városi életmódot folytató fiatal férfiak számára ez a stílus a sportos eleganciát kombinálja a szabadelvű lázadással, amiben egy mályva színű pulóver kitűnően megfér a farmerrel és a kardigánnal… vagy akár a bőrkabáttal.
Az Ivy League és a preppy stílusok sikertörténete örökre megváltoztatta azt, amit a férfias és a férfiak által is hordható színekről gondolunk.
A hétköznapokból valójában minden határ eltűnt, természetesen a munkahelyi dresscode kivételével, de már ott is egyre megengedőbbek, már ami a színeket illeti. A lényeg leginkább az összhangon van és természetesen a zárt cipőn. Egy igazi férfi sosem mutatja meg a lábujjait a munkahelyén.
Annál inkább a szabadidejében!
Ruhák és cipők is színesben!
Nemcsak a férfiruhák színe lett változatosabb, de a cipődivat is. A papucs, a szandál, a saru, sőt, a flip-flop is helyet kér magának a férfidivatban, és nemcsak a türkiz, a rózsaszín, a narancs és a lila, de bizony a strassz is elfér a cipőn.
Ha mégis ragaszkodunk a fekete-fehérhez
A kontraszt mindig öltöztet! A színes kiegészítő, például nyakkendő, öv, a sál/kendő, egyfajta szimbólumként jelzi, hogy viselőjének személyisége sokkal összetettebb, mint ahogy azt a szigorúan szabott öltöny, vagy sportzakó sugallja.
